
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Az Aujeszky-betegség (álveszettség)

.
Címkék: Aujeszky-betegség , egészségvédelem , macska , sertés

Az Aujeszky-féle betegség az ember kivételével az emlősökben széles körben előforduló kór. A kutyák és a macskák esetében heveny, lázas állapottal, idegrendszeri tünetekkel járó, halálos kimenetelű bántalom. A kórokozó herpeszvírus számára a sertés a fő fenntartó, a fertőzött állományokban a kifejlett sertések jelentős része tünetmentes hordozó. A herpeszvírusokra egyébként jellemző szűk fajspecifitás ennél a kórokozónál nem érvényesül, az Aujeszky-betegség a házimacska és a macskaféle ragadozók mellett a kutyaféle ragadozók, a menyétalkatúak, rágcsálók, kérődzők számára is súlyos veszélyt jelent. A betegséget Európa és Amerika legtöbb országában megállapították, viszont az iszlám előírásait betartó államokban a sertéstartás hiánya miatt a kór előfordulásának esélye minimális. A fejlett országokban végzett mentesítő programok hatásaként az állattartó telepekről fokozatosan kiszorították a vírust, hazánkban a mentesítés előrehaladott, de még nem teljesen végrehajtott állapotot ért el.

A fertőzött sertések valamennyi testváladékukkal ürítik a vírust, nagy mennyiségben a nyálban és a vizeletben. A kutyák és macskák fertőződhetnek a vírust hordozó sertésekkel való közvetlen érintkezés útján, vadászkutyák például a vaddisznókkal vívott csetepaték alkalmával is. A húsevők többnyire a vágóhídi hulladékok elfogyasztásával fertőződnek. Különösen veszélyes a sertésgarat és –légcső, egyrészt jelentős vírustartalma miatt, másrészt a benne lévő porcok és nyelvcsontok felsérthetik a kutyák és a macskák szájnyálkahártyáját, ezzel is elősegítve a kórokozók behatolását. Egy régi megfigyelés szerint a fertőzött sertéstelepekről a macskák „eltűnnek”.

A betegség húsevőkön lázas általános tünetekkel, bágyadtsággal indul, amit nyugtalanság követ. A herpeszvírus a központi idegrendszerben okoz végzetes pusztítást, a tünetek ennek megfelelően: izgatottság, ingerlékenység, fonákérzés és kíméletlen vakarózás, görcsök és bénulások. Jellegzetes az erős nyálzás, a céltalan kóborlás, az étvágytalanság, és az összerendezetlen mozgás. Az agresszivitás nem jellemző a betegségre. A megbetegedett kutyák és macskák kivétel nélkül elpusztulnak.

Az ebeknél a fonákérzés (viszkető érzés annak különösebb oka nélkül) miatt a bőrviszketegség az egyik gyakori tünet. A szerencsétlen kutyák kíméletlenül vakarják a szájszöglet, a fül, a pofák, a lapockák környékét, a bőrt is lenyúzzák róla, az öncsonkítás is előfordulhat. Az elhullás bénulásos tünetek között 1-2 napon belül bekövetkezik.

A macskák esetében a bőrviszketegség kevésbé gyakori, jellegzetes viszont a bőséges nyálfolyás és az egyenlőtlenül tág pupillák, valamint a fájdalmas nyávogás. Az egyes izmok rángógörcse is gyakran megfigyelt tünet. Fokozatos elerőtlenedés közben a beteg macskák is menthetetlenül elpusztulnak.

A megbetegedett kutyák és macskák a vírus terjesztésében nem játszanak szerepet, mivel nem vagy csak igen kis mennyiségben ürítik a kórokozót, és rövid időn belül valamennyien elhullanak. A veszett állatokkal ellentétben az agresszivitás általában nem jellemző, viszont a beteg kedvencek a tudatzavaros állapot és a görcsök miatt akaratlanul is megharaphatnak vagy megkarmolhatnak másokat.

A szörnyű kór tünetei sok szempontból hasonlítanak a szintén kivétel nélkül halálos kimenetelű veszettséghez. Az álveszettség kifejezés is innen ered. A betegséget elsőként magyar kutató, dr. Aujeszky Aladár különített el a veszettségtől 1902-ben. A két, idegrendszeri tünetekkel járó betegség felismerése szakember feladata, bármelyiknél a legkisebb gyanú felmerülése esetén is azonnal állatorvoshoz kell fordulni.

Az Aujeszky-betegség kutyák és macskák esetében gyógyíthatatlan, védőoltás sem áll rendelkezésre a megelőzéshez. A betegség biztos megállapítását követően a kedvenc állat felesleges szenvedéseinek kiküszöbölése a cél. A betegség elkerülhető, amennyiben nyers sertéshúst soha nem etetünk négylábú kedvenceinkkel.

Felhasznált irodalom:

Etienne Thiry: Clinical Virology of the Dog and Cat, 2006

dr. Szent-Iványi Tamás – dr. Mészáros János: A háziállatok fertőző betegségei, 1985

Fajspecifikus herpeszvírusok kártételéről is olvashat a Tappancsvilág weboldalon kutyák esetében, illetve macskáknál.