
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Óriás pandák a szomszédban

.
Címkék: Bécs , állatkert , óriás panda

Az állatkertek ritkaságait bemutató sorozatunkban folytatjuk a szomszédolást. Az óriás pandák jelenleg még nem láthatóak hazai állatparkokban, azonban Kínáig sem kell utaznia annak, aki a fekete-fehér bundás mackókat élőben szeretné megcsodálni. A Budapestről 3 órás autóúttal elérhető schönbrunni (Bécs, Ausztria) állatkertben számos egyéb nevezetesség mellett óriás pandák is várják a látogatókat.

Egy korábbi képriportban bemutattuk a schönbrunni állatkert koaláit a Tappancsvilág honlapon:
Koalák a szomszédban

A rendszertannal foglalkozó tudósok jelentős része a medvék közé sorolta az óriás pandákat.
Korábban létezett egy olyan irányzat, amely a kis pandával együtt a mosómedve-félék családjában helyezte el őket, azonban az 1980-as évek végén végzett genetikai anyag elemzések egyértelművé tették, hogy a faj a medvékkel közelebbi rokonságban áll, mint a mosómedvékkel. A korábban Vietnam északi részéig elterjedt, és Myanmar területén is megtalálható óriás pandák élettere napjainkra összezsugorodott, 1973 és 1984 között például a felére csökkent. Jelenleg Kína délnyugati területén, a bambuszerdőkkel borított hegyoldalakon él mintegy 1500 példány. A táplálékul szolgáló növényzet kiterjedésének megfelelően 1200-tól 3400 méteres magasságig kapaszkodnak fel a hegyekben, télen lejjebb ereszkedve. Napjaik nagyobb részét a földön töltik, de rövid karmaik segítségével ügyesen másznak fára is.

A fehér bundás óriás pandák szeme körül, fülén, lábán és vállán fekete színű a szőrtakaró. Kifejlett állapotban mintegy 150 centiméteres testhossz, és 90-120 kilogramm körüli testtömeg jellemző rájuk. A hímek 10%-kal hosszabbak és 20%-kal nehezebbek lehetnek. A medvékre jellemző módon farkuk rövid (10-15 cm), apró füleik lekerekítettek. Sűrű, tömött, 10 centiméter vastag bundájuk vízlepergető hatású, a hűvös, esős, télen havas környezethez alkalmazkodott.

Az eredetileg a ragadozók közé tartozott óriás pandák emésztő szervrendszere a vegetáriánus étrend következtében átalakult. Bár elfogyasztják a halakat, gombákat, rágcsálókat, a rizs hajtásait és számos egyéb növényt is, étrendjük több mint 95%-ban bambuszból áll. A növényi táplálék őrléséhez zápfogaik felülete lapossá vált, hatalmas rágóizmok tapadnak széles koponyájukon, nyelőcsövük és gyomruk nyálkahártyája pedig jól védett a szúrós növényi rostoktól. A vékonybél még kevésbé vált alkalmassá a vegetáriánus táplálékhoz, ezért az óriás pandák csak mintegy 20%-át tudják az elfogyasztott eleségnek megemészteni (a szarvasmarhák például ebben a tekintetben 60%-os hatásfokot érnek el). A bambusz ráadásul lényegesen kevesebb tápanyagot is tartalmaz, mint a ragadozók zsákmányállatai. A fentiek következtében a fekete-fehér bundás mackóknak gyorsan, sokat, és hosszú időn keresztül kell enniük. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy naponta 12-14 órát táplálkozással töltve, a saját testtömegük 12-15%-át kitevő mennyiségű, azaz mintegy 15-20 kilogramm bambuszt fogyasztanak el. A jellegzetes, ülő testtartásban falatozó óriás pandák a nagyobb tápértékű leveleket elválasztják a szártól. Mancsukkal képesek fogni, a kéztő- és a kézközép csontok átalakulásának köszönhetően ugyanis csaknem hüvelykujj-szerűen mozgatható ujjal ajándékozta meg őket az evolúció.

Természetes körülmények között a nőstények évente egy alkalommal két utódot hoznak a világra, melyek közül az egyik rendszerint rövid időn belül elpusztul. A 90-130 grammos apróság fehér színű, a fekete mintázat csak egy hónappal a születés után jelenik meg. A fiatalkori halandóság igen magas. A bocsok hat hónapos korukban kezdenek bambuszt fogyasztani, a teljes elválasztás a tejtől kilenc hónapos korukban várható, és másfél éves korukig az anyamedvével maradnak.

Az emberen kívül igen kevés természetes ellenséggel rendelkező óriás pandák várható élettartama a természetben 18-20 év, állatkerti példányok akár 30 évet is megélhetnek.

Da xiong mao, az óriás panda kínai neve annyit tesz, mint „nagy medve-macska”. A több ezer éves legendák természeti csapásokat elhárító és ártó szellemek ellen védő, misztikus varázserővel ruházták fel a pandákat. A faj tudományos neve Ailuropoda melanoleuca jóval prózaibb, a jelentése egyszerűen fekete és fehér medve.

A WWF címerállatának választott óriás panda a veszélyeztetett fajok közé tartozik. A legfőbb gond a terjeszkedő emberi civilizáció által végzett pusztítás a természetes élettérben, és ennek következtében a pandák számára lakható területek folyamatos zsugorodása. A természetes körülmények között sem szapora állatok fogságban alig mutatnak hajlandóságot a párosodásra, ezért ritka eseménynek számít az állatkertek történetében a bocsok születése.

Az ifjú olvasók figyelmébe ajánlunk egy angol nyelvű képregényt a WWF honlapjáról, amely egy, a tibeti folklórnak tulajdonított történet alapján elmeséli, hogyan szerezték jellegzetes fekete-fehér mintázatukat az óriás pandák.

Az óriás pandák a schönbrunni állatkertben várják látogatóikat.