Tappancsvilág | www.tappancsvilag.hu

A macskák fontosabb szájüregi betegségei

.
Címkék: egészségvédelem , fogászat , macska

Dr. Dunay Miklós Pál klinikus szakállatorvos - Dr. Kizman András gyakornok
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar
Sebészeti és Szemészeti Tanszék és Klinika
1078 Budapest, István u. 2.
Tel.: (06 1) 478 4197
www.univet.hu

A macskák szájüregi betegségeinek leggyakoribb általános tünetei a rossz szájszag, a nyálzás, a fájdalmas táplálkozás, a lesoványodás és az ápolatlan szőrzet.
A FORL (Feline Odontoclastic Resorptive Lesion) a maradó fogak gyökérterületéről kiinduló fogágybetegség, a szervetlen fogállomány elváltozása, melyet a csont- és fogfelszívódásért felelős, ún. odontoclast sejtek tevékenysége eredményez.

A FORL a házimacskák tisztázatlan oktanú, erős fájdalommal járó, gyakori betegsége. Bizonyos források szerint Magyarországon a házimacskák akár 70%-a is érintett lehet, de nem minden esetben kerülnek felfedezésre a tünetek és nem születik pontos diagnózis. A különböző kezelési módok (helyi és szisztémás kezelések, tömés) nem vezetnek tartós javuláshoz, a végleges megoldást az erősen károsodott fogak eltávolítása jelenti.

Lehetséges befolyásoló okok és hajlamosító tényezők:

Gyulladás: jelenleg még tisztázatlan, hogy ok vagy következmény
Anatómiai sajátosságok: a zománc és a dentin mikrokeménysége alacsonyabb
Mechanikai okok: a nagyobb igénybevételnek kitett helyeken gyakrabban fordul elő
Étrend: magasabb kalcium-, magnézium-, kálium- és foszfortartalmú táplálék esetén ritkább; a máj etetése, a magas D-vitamin tartalom és a konzerv táp fogyasztása hajlamosít
Hormonális háttér: az ivar nem befolyásol, de a nőstény macskák ivartalanítása és a vese- vagy táplálék eredetű mellékpajzsmirigy túlműködés hajlamosíthat
Vírusok: a FIV (macskák szerzett immunhiányos betegsége) és a FeLV (macskaleukózis) fertőzöttség gyakran kimutatható a FORL beteg macskákban
Higiénia: a rendszeres otthoni vagy állatorvosi fogápolás csökkenti az előfordulás esélyét
Fajta: fajtatiszta macskáknál (pl. perzsa) valószínűsíthetően gyakrabban fordul elő

A krónikus fogíny- és szájgyulladások (gingivostomatitisek) tipikusan a szájüreg hátsó részén kezdődő, burjánzó, fekélyes gyulladások.

Lehetséges kiváltó okok:

Vírusok: a FIV (macskák szerzett immunhiányos betegsége), a FeLV (macskaleukózis), valamint az FCV (calici vírusos macskanátha) fertőzöttség gyakran kimutatható az érintett állatokban
Baktériumok: Bartonellák, Spirochaeták
Idült vesebetegség: a nyállal nagy mennyiségű karbamid választódik ki, melyet a szájban lévő ureáz termelő baktériumok ammóniává bontanak és fekélyes gyulladás alakul ki (a háttérben a csökkent vesefunkció miatt megemelkedett vérkarbamid szint áll)
Autoimmun betegségek: az ún. Pemphigus foliaceus, Pemphigus vulgaris, Szisztémás lupus erythematosus, Discoid lupus erythematosus.

Kezelési lehetőségek: rendszeres fogápolás, antibiotikumok, szteroidok, kemoterápiás szerek, interferon, fogeltávolítás

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának szakembereitől hamarosan megjelenik a cikksorozat befejező része.

vissza

Nyomtatóbarát verzió

Küldje el a cikket e-mailben

Kedvenc fotónk

Fotógalériák

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!