Tappancsvilág

Törpék és óriások a Szavannáról

|

A Fővárosi Állat- és Növénykertben május 28-án adták át az új Szavannakifutót. A fél hektárnál is nagyobb kifutórendszer az intézmény legnagyobb alapterületű állattartó terének számít: 1912 óta nem adtak át ilyen nagyszabású létesítményt a városligeti intézményben. Az afrikai füves területek élővilágát bemutató zónában nemcsak a régebb óta tartott fajok kaptak tágasabb férőhelyeket, hanem olyan állatokat is láthat a közönség, amelyek eddig még soha nem kerültek bemutatásra Magyarországon.

Természetesen nem tudtunk ellenállni a csábításnak és amint időnk engedte, megcsodáltuk a Budapestre költözött Szavannát.

A Szavanna felépítése

A kifutórendszerhez több istálló is készült. Ezek egy része az egykori – 1969-ben átadott – Teveház és az 1950-es években emelt Afrika istálló épületének átalakításával valósult meg, de a zsiráfok, antilopok és gazellák istállója teljesen új építmény, miként új létesítménynek számít az Elefántcsarnok is. Az összesen 2550 négyzetméter alapterületű istállórendszeren belül 2000 négyzetméter áll az állatok rendelkezésére, 550 négyzetméternyit pedig a látogatói terek tesznek ki. Ezen méretekkel a Szavanna komplexum istállórendszere a  budapesti állatkert legnagyobb fűthető létesítményének számít.

Külön figyelmet érdemel a zsiráfok istállója, amelyet a Föld legmagasabb szárazföldi állatára kellett méretezni. Az ajtók itt öt méter magasak, az istálló központi csarnoka pedig 12 méter magasságban záródik. A csarnokot fedő tetőszerkezet igazi ácsremek: gyergyószentmiklósi ácsok készítették. A 8 méter átmérőjű kupolát, amelynek egyetlen deszkaeleme sem hosszabb két méternél, darabokban hozták Erdélyből Budapestre, ahol újra összeállítva egyben emelték a zsiráfistálló tetejére. A Szavanna faragványait Mónus Béla fafaragó művész készítette.

A Szavanna komplexum – bár építési és műszaki szempontból egy egység – számos részből, kifutóból, istállóból áll. Így a nagy társaskifutón kívül – amelyhez több elrekeszthető kifutórész is kapcsolódik, külön istállót kaptak a zsiráfok, az antilopok és a gazellák, az orrszarvúk, a struccok, a sarkantyús teknősök és a szurikáták is.

A Szavanna lakói

Nagyszarvú mocsáriantilop

Az új Szavanna az afrikai füves területeken előforduló fajok sokaságát mutatja be a nagyközönségnek. Összesen mintegy negyven faj kerül bemutatásra, amelyek között nagytermetű növényevők, kisemlősök, madarak, hüllők és különféle ízeltlábúak is akadnak.

Figyelemre méltó, hogy valamennyi zsiráf a ritka, eredetileg Szudán térségében őshonos alfajhoz tartozik. Ebből az alfajból, az ún. Rothschild-zsiráfból összesen 375 egyed él a világ állatkertjeiben, és a természetben is csökken az állományuk, így állatkerti szaporításuk természetvédelmi szempontból is fontos.

Még nagyobb ritkaság a Magyarországon először látható Mhorr-gazella, amelyből 23 állatkertben összesen 120 egyed él világszerte, a vadonban azonban már egy sem. Ezért egyedül az állatkerteken múlik a Mhorr-gazellák fennmaradása. Megmentésük érdekében az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) összehangolt tenyészprogramot tart fenn, amelynek munkájához a Mhorr-gazellák beszerzéséhez a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott.

A Szavannakifutóban kaptak új férőhelyet a szélesszájú orrszarvúk, bár kifutójuk külön van választva az antilopok, gazellák, zsiráfok és struccok által közösen lakott kifutótól. A két felnőttből, Luluból és Easyboy-ból, valamint a tavaly januárban született Laylából álló orrszarvúcsalád az őszi hónapokban várhatóan tovább fog bővülni, mivel Lulu jelenleg is vemhes.

Több érdekes kisemlősfaj is szerepel a Szavanna gazdag állatgyűjteményében. A szurikáták immár hagyományos állatkerti fajnak számítanak, a rókamanguszták azonban hosszú szünet után tértek vissza Budapestre.

A Szavanna természetesen nemcsak emlősöknek ad otthont. A kifutóra visszatértek a struccok, mi több, a közismert gyöngytyúkok, és a közismertnek egyáltalán nem mondható keselyűfejű gyöngytyúkok is bemutatásra kerülnek. A kifutón helyet kaptak a fehér gólyák is, akiket leginkább magyarországi környezetben ismerünk, és csak ritkán gondolunk bele abba, hogy ezeknek az állatoknak télidőben Afrika az otthonuk. A hüllőket többféle teknős képviseli, köztük a sarkantyús teknősök, amelyek a világ harmadik legnagyobb testű szárazföldi teknőseinek számítanak.

Figyelmet érdemel a gazdag ízeltlábú gyűjtemény, amelynek bemutatását különösen fontosnak tartják az állatkerti szakemberek. Az intézmény egyik feladata az élővilág sokféleségének bemutatása, amely nemcsak emlősökből és madarakból áll, hanem például ízeltlábúakból is. A fővárosi intézmény nemzetközi szakmai körökben is híresnek számít az egzotikus ízeltlábúak tartása, szaporítása, védelme terén.



Afrika műalkotásai

Az új Szavanna nemcsak az élővilág bemutatója, hanem olyan komplex kiállítás, ahol a fekete kontinens kultúrájából is ízelítőt kap a látogató. Az istállóépület látogató folyosóján külön kiállításon csodálható meg az afrikai népművészet és hagyományos kézművesség néhány jellemző alkotása. Mintegy negyven különböző műtárgy, fából faragott szobrok, ghánai bronzfigura, sőt, maszkok egész gyűjteménye repíti a látogatót gondolatban a fekete kontinensre.

Szöveg: Fővárosi Állat- és Növénykert
Fotók: OTAM Kft., minden jog fenntartva

vissza