Tappancsvilágwww.tappancsvilag.hu |
 |
RSS Feed| A háremek urai korán halnak |
 |
|
Címkék: antilop, kutatás, szarvas, táplálkozás, viselkedés, állatkert, életmód
Sokszoros párzási lehetőség vs. stressz és rövidebb élet. Nem kezdtünk irigykedni.
Sokszoros párzási lehetőség vs. stressz és rövidebb élet. Nem kezdtünk irigykedni.Bizonyos patás állatoknak jobban megy a sora az állatkertekben, mint egyéb fajoknak, melyek között kevésbé szerencsések is akadnak. A Zürichi Egyetem kutatói egy friss tanulmányt közöltek a kérődzők várható élettartamát befolyásoló táplálkozási szokásokról és szociális kapcsolatokról.
A Dennis Müller vezetésével dolgozó kutatók 78 állatfaj közel 167 000 példányának adatait elemezték, amelyek a világ minden pontján lévő 850 állatkertből érkeztek.
A kérődzők között voltak például marhafajok, juhok, kecskék, antilopok és zsiráfok. Annak megbecslésére, hogy az adott faj mennyire érzi jól magát az ember által épített környezetben, a várható élettartamot vették alapul. Ehhez a számhoz hasonlították a vizsgált példányok által megélt kort. Az gyorsan kiderült, hogy a nőstények általában hosszabb pályafutásra számíthatnak, mint a hímek.
Kardszarvú antilop (Oryx dammah)
A legelészők tovább élnek
A relative rövid élettartam feltűnt például a jávorszarvasnál és a vándorantilopnál, ezzel szemben az oryx antilopok vagy a dávid szarvasok viszonylag hosszú ideig tartózkodnak a földi létben – olvasható a kutatók megállapításai között. A tanulmány a „Proceedings of The Royal Society B” című tudományos folyóiratban jelent meg.
Az összes kérődző faj nőstény példányai tovább éltek, amennyiben füvet legeltek a szabad ég alatt, viszont az ágakkal és levelekkel táplálkozó fajok várható élettartama jelentősen rövidebb volt a felmérés szerint. Ezen utóbbi megfigyelés hátterében a szerzők véleménye alapján az áll, hogy a friss ágak és levelek beszerzése sok állatkert számára nehézkes, ezért szénával helyettesítik a táplálékot. A széna viszont az előgyomrok idült savasodásához vezethet, ami kedvezőtlenül befolyásolja az élettartamot.
Nyársas antilop (Oryx gazella gazella)
A hárem veszélyes az életre
A hím ivarú kérődzőknél a kutatók nem találtak összefüggést a táplálkozás és a várható élettartam között. Jelentős szerepet játszottak viszont a párzási szokások: a monogám fajok egyedei lényegesen tovább éltek, mint a háremet tartó hímek. Ezt a különbséget a vadon élő patás állatoknál korábban már megfigyelték, és arra vezették vissza, hogy a párzási időszakban az egymással verekedő hímek sérüléseket szereznek és jelentős stressz is terheli őket.
Az ember által szabályozott környezetben a párzási időszak alatti stressz lényegesen elviselhetőbb kellene, hogy legyen, mivel az állatkertekben általában csak egy hímet tartanak több nőstény társaságában. A hímek közötti rivalizálás hiánya ellenére megfigyelt rövidebb földi pályafutás okaként a párzási szokások élettartamra kifejtett negatív hatását feltételezik.
Kardszarvú antilop (Oryx dammah)
A tenyésztési adatok gondos vezetése
A svájci kutatócsoport azt javasolta az állatkerteknek, hogy vagy mondjanak le a rövidebb élettartamú fajok beszerzéséről, vagy lényegesen javítsanak a tartási körülményeken. A pontos megfigyelések és a gondos munka ezen a téren is meghozza gyümölcsét.
Kereken 150 állatfaj esetében ún. tenyészkönyvet vezetnek az állatkertek. A legfőbb cél a veszélyeztetett fajok beltenyésztettségének és a genetikai sokszínűség további hanyatlásának elkerülése. Ezekben a könyvekben az állatfaj tartására vonatkozó ismeretek is szép számmal szerepelnek. Müller és munkatársai azt is megállapították, hogy a tenyészkönyvvel bíró fajok relative hosszabb élettartamra számíthatnak, mint az ezzel nem rendelkező állatkerti lakók. Ez a megfigyelés a kiindulópontja lehetne annak az irányzatnak, amely szerint a további állatfajok esetében is gondosan vezetni fogják a tenyésztési adatokat.
Fotók: OTAM Kft., minden jog fenntartva
A Dennis Müller vezetésével dolgozó kutatók 78 állatfaj közel 167 000 példányának adatait elemezték, amelyek a világ minden pontján lévő 850 állatkertből érkeztek.
A kérődzők között voltak például marhafajok, juhok, kecskék, antilopok és zsiráfok. Annak megbecslésére, hogy az adott faj mennyire érzi jól magát az ember által épített környezetben, a várható élettartamot vették alapul. Ehhez a számhoz hasonlították a vizsgált példányok által megélt kort. Az gyorsan kiderült, hogy a nőstények általában hosszabb pályafutásra számíthatnak, mint a hímek.
Kardszarvú antilop (Oryx dammah)
A legelészők tovább élnek
A relative rövid élettartam feltűnt például a jávorszarvasnál és a vándorantilopnál, ezzel szemben az oryx antilopok vagy a dávid szarvasok viszonylag hosszú ideig tartózkodnak a földi létben – olvasható a kutatók megállapításai között. A tanulmány a „Proceedings of The Royal Society B” című tudományos folyóiratban jelent meg.
Az összes kérődző faj nőstény példányai tovább éltek, amennyiben füvet legeltek a szabad ég alatt, viszont az ágakkal és levelekkel táplálkozó fajok várható élettartama jelentősen rövidebb volt a felmérés szerint. Ezen utóbbi megfigyelés hátterében a szerzők véleménye alapján az áll, hogy a friss ágak és levelek beszerzése sok állatkert számára nehézkes, ezért szénával helyettesítik a táplálékot. A széna viszont az előgyomrok idült savasodásához vezethet, ami kedvezőtlenül befolyásolja az élettartamot.
Nyársas antilop (Oryx gazella gazella)
A hárem veszélyes az életre
A hím ivarú kérődzőknél a kutatók nem találtak összefüggést a táplálkozás és a várható élettartam között. Jelentős szerepet játszottak viszont a párzási szokások: a monogám fajok egyedei lényegesen tovább éltek, mint a háremet tartó hímek. Ezt a különbséget a vadon élő patás állatoknál korábban már megfigyelték, és arra vezették vissza, hogy a párzási időszakban az egymással verekedő hímek sérüléseket szereznek és jelentős stressz is terheli őket.
Az ember által szabályozott környezetben a párzási időszak alatti stressz lényegesen elviselhetőbb kellene, hogy legyen, mivel az állatkertekben általában csak egy hímet tartanak több nőstény társaságában. A hímek közötti rivalizálás hiánya ellenére megfigyelt rövidebb földi pályafutás okaként a párzási szokások élettartamra kifejtett negatív hatását feltételezik.
Kardszarvú antilop (Oryx dammah)
A tenyésztési adatok gondos vezetése
A svájci kutatócsoport azt javasolta az állatkerteknek, hogy vagy mondjanak le a rövidebb élettartamú fajok beszerzéséről, vagy lényegesen javítsanak a tartási körülményeken. A pontos megfigyelések és a gondos munka ezen a téren is meghozza gyümölcsét.
Kereken 150 állatfaj esetében ún. tenyészkönyvet vezetnek az állatkertek. A legfőbb cél a veszélyeztetett fajok beltenyésztettségének és a genetikai sokszínűség további hanyatlásának elkerülése. Ezekben a könyvekben az állatfaj tartására vonatkozó ismeretek is szép számmal szerepelnek. Müller és munkatársai azt is megállapították, hogy a tenyészkönyvvel bíró fajok relative hosszabb élettartamra számíthatnak, mint az ezzel nem rendelkező állatkerti lakók. Ez a megfigyelés a kiindulópontja lehetne annak az irányzatnak, amely szerint a további állatfajok esetében is gondosan vezetni fogják a tenyésztési adatokat.
Fotók: OTAM Kft., minden jog fenntartva
 Kedvenc fotónk
 |
Fotógalériák
Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!
 |
Csatlakozzon hozzánk Ön is
Kövessen minket, értesüljön elsőként
Teremtsen kapcsolatot Ön is
Címkefelhő
achátcsiga - menyét - keselyű - fehérfejű rétisas - állatkölyök - keverék - sörényes hangyász - utazás - madár - fogkő - teknős - csempész - Ausztrália - Indonézia - Svájc - Románia - könyvrészlet - széncinke - félmajom - rendőrkutya - szurikáta - farkas - panleukopenia - veszettség - állatszállítás - Afrika - szőrme - Layla - sejt - állatgyógyszer - dysplasia - jogszabály - róka - állatorvosi rendelő - kihalt - párduc - macskagyökér - strucc - mozifilm - Bennett-kenguru
{{VOTE}}
 Lap tetejére
|
|
2007. World of Paws - All rights reserved