
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Macska > Mikrochip macskákban

Mikrochip macsákban és kedvenc állatainkban

Rövid chiptörténelem
A kód szerkezete
Beültetés
Leolvasás
Adatbank
Nem kívánt mellékhatások

Ennél hatékonyabb módszerre van szükség az elveszett kedvenc állat megtalálásához...

Az állatok tulajdonosai évezredek óta igyekeztek egyedi jelölésekkel ellátni a jószágot, ezáltal a tulajdonlást egyértelműen bizonyíthatóvá tenni. A múlt század vége óta az elektronikus megjelölés és adatnyilvántartás a kedvenc állatok esetében fokozatosan elkezdte kiszorítani az elavult tetoválást.

Az egyedi, elektronikus állatmegjelölő rendszer részei az állatba beültetett mikrochip, a leolvasó készülék és az adatbank.

A mikrochip elnevezés hazánkban és világszerte egyaránt teljesen meghódította a köznyelvet, bár a transponder kifejezés használata lenne a helyes. A transponder által hordozott információ egy egyedi kód, amelynél az előállító cég felelősséget vállal arra, hogy a kód nem ismétlődhet.

Az elektronikus állatazonosítás kezdeti éveiben aÂ különböző gyártók többféle kódot és leolvasási rádiófrekvenciát alkalmaztak, ezért az eltérő típusú mikrochipek és leolvasók nem voltak kompatibilisek. A vállalatok nem tudtak megegyezni abban, milyen szabvány alkalmazása lenne a célszerű. Ebből a korszakból maradtak hazánkban a 10-15 évvel ezelőtt beültetett, régi Trovan és Indexel márkájú termékek, amelyeket csak a saját típusú leolvasók (vagy az Indexel S35 programot használó leolvasója) képesek felismerni.
A fokozódó zűrzavart megelégelte a FECAVA, a kisállatok gyógyászatával foglalkozó európai állatorvosok egyesülete, és 1992-től az FDX-A típusú rendszer elterjedését támogatta. Ebben a rendszerben a kód tíz karakterből: számokból és betűkből állt.

Tartós megoldásként, Európában 1996-ban elfogadták az ISO 11784 és 11785 szabványokat, amelyek egységesítették a kód szerkezetét és a leolvasási rádiófrekvenciát. Ebben a rendszerben a kód 15 (tulajdonképpen 16, csak az első nem kerül kiírásra vagy nulla) karakterből áll, amelyek csak számok. Jelenleg bármely gyártó leolvasója bármely másik cég mikrochipjét le tudja olvasni, ha a fenti szabványoknak megfelel.
Európában sikerült egységesíteni a termékeket, azonban az Egyesült íllamokban és a világ számos más pontján, ahol az ISO szabványok nem érvényesek, eltérő típusú mikrochipek vannak forgalomban.

A kód első három karaktere jelölheti a gyártót, például a 985 kezdetű számsor amerikai, Destron gyártmány.Â Az első három karakter lehet ún. országkód is, Magyarországot például aÂ Â Â 348 jelöli, AusztriátÂ a 040. Bizonyos mennyiségű rendelés felett a gyártók programozhatják úgy a chipeket, hogy az előállító cég helyett az országot jelöljék meg, ez a hazai piacon leggyakrabban aÂ Datamars márkájú termékeknél fordul elő.

A beültetés során az állatorvosok egy steril, egyszer használatos eszközzel a bőr alá helyezik a chipet.

A beültetés helye Európában, kutyán és macskán a nyak bőre alatt, bal oldalon található. Amerikában, Ausztráliában és a világ számos egyéb pontján a két lapocka között, a gerinc vonalában történik a beültetés.

Az egértől az elefántig valamennyi állatfajnak ugyanazokat a 2x11 milliméter nagyságú mikrochipeket helyezik be. A beültetés helye az adott állatfaj, illetve â€“csoport anatómiai jellegzetességeihez alkalmazkodva változik.

A mikrochipből a kód a leolvasó készülékkel varázsolható elő, ezekkel a leolvasókkal napjainkban szinte az összes állatorvosi rendelő, a hatósági állatorvosi szolgálat országos hálózata és számos állatvédő szervezet, menhely is rendelkezik.
A rádióhullámon működő leolvasás néhány centiméter távolságról történik, a műholdas nyomkövetés nem kivitelezhető jelenleg a rizsszem méretű transponder esetében.
A kódhoz a számítógépes adatbankban tetszőleges adatok rendelhetők hozzá, az ebnyilvántartó rendszerekben az eb születési dátumát, nemét, színét, fajtáját és a tulajdonos elérhetőségeit szokták tárolni. További adatként például a veszettség elleni oltások időpontját rögzítik, ez utóbbit például Spanyolország egyes tartományaiban szigorúan ellenőrzik is. Akár a tenyésztési, kiállítási eredmények nyilvántartására is alkalmas a rendszer, ezt az ebnyilvántartástól külön szokták üzemeltetni. Ritka az olyan ország, ahol egyetlen, központi adatbank létezne. Hazánkban egészen 2007-ig legalább 4, különböző adatbázis üzemelt, mindegyiknél csak az adott gyártó cég mikrochipjeivel jelölt állatokat tartották nyilván.

A Magyar íllatorvosi Kamara által létrehozott online kisállat nyilvántartás, a petvetdata a lehető legteljesebb adatbázissá szeretne kifejlődni. Valamennyi gyártó mikrochipje regisztrálható, és az útleveles kutyák mellett valamennyi, chippel ellátott négylábút szeretnék nyilvántartani. A leolvasott kódhoz tartozó információkat az adatbankba belépésre jogosult állatorvosok interneten keresztül elérhetik, így a megtalált kedvenc állat gyorsan visszajuttatható eredeti tulajdonosához. Szintén csak egyéni belépési kóddal rendelkező személyeknek lehet az interneten keresztül az adatbankba információkat bevinni. A www.petvetdata.hu weboldal 2006 októbertőlÂ mindenki számára hozzáférhető, egy szűkített információs megjelenéssel. Ha valaki felkeresi az oldalt, és a keresőbe beüti a saját kutyája chipszámát vagy útlevélszámát, ellenőrizni tudja, hogy az eb szerepel-e ebben a nyilvántartásban. (Amennyiben nem találja, úgy kérheti állatorvosát, hogy végezze el a regisztrációt.) A nyilvános adatok mindössze a kutya nevét, fajtáját és chipszámát tartalmazzák, ami elegendő annak ellenőrzéséhez, hogy a keresett eb szerepel a kisállat nyilvántartásban. A gazda adataihoz csak az állatorvos jogosult hozzáférni.

A bőr alá beültetett mikrochip egy szövetbarát üvegkapszulában található, amely nem irritálja a környezetét, és nem bocsát ki sugárzást. Kedvezőtlen mellékhatások csak ritkán figyelhetők meg. Ezek közé tartozik a â€ždöglött chipâ€ nevű rendkívül ritka jelenség, melynek során a szervezetbe történt beültetés után a transponder működése leáll. A mikrochip elvándorlása az előbbinél gyakrabban megfigyelt, kedvezőtlen esemény. A beültetés helyéről elvándorló chip felkutatása a leolvasó készülékkel akár lehetetlenné is válhat, ami az állat azonosíthatatlanságához vezethet. Bizonyos esetekben a szervezetben vándorútra induló mikrochip egészségkárosodást is okozhat. Az állatorvosi szakirodalomban ismert eset, amikor a könyökízületet kívülről nyomás alatt tartó, és ezáltal folyamatosan fájdalmat okozó, elvándorolt transpondert műtéti úton kellett eltávolítani. Az elvándorlás ellen egyes termékek semmilyen vagy csak alacsony szintű védelemmel rendelkeznek, és létezik olyan gyártmány, amely egy polipropilén sapka alkalmazásával kihorgonyozza a beültetés helyén a transpondert, ezáltal nem engedi elmozdulni. Az elvándorlás elleni védelemről, a â€žcsupaszâ€ és a sapkával felszerelt transponderek jellemzőiről a beültetést végző állatorvosok adnak részletes felvilágosítást.