Tappancsvilág

www.tappancsvilag.hu


Navigáció : Hírközpont
A kullancsok
 		|
.
Címkék: Lyme borreliosis, babesia, babesiosis, kullancs, kutya


A kullancsok szárnyatlan, vérszívó külső élősködők, amelyek nem tartoznak a bogarak közé és még csak nem is rovarok. A rendszertanban a következő módon helyezhetőek el:
Ízeltlábúak törzse
Pókszabásúak osztálya
Atkák rendje
Kullancsok családja
Óvantagok családja


Ennek megfelelően a kullancsok az atkafélék közé tartoznak, amelyek között valóságos óriásoknak számítanak a kifejlett állapotban 3-4 milliméteres testnagysággal.
A kullancsok rendjén belül megkülönböztetünk óvantagokat, vagy lágytestű kullancsokat, mint például a hazánkban is előforduló baromfióvantag, az Argas reflexus, amely főként galambokon és baromfin élősködik, valamint kemény vagy pajzsos kullancsokat. Ritka kivételektől eltekintve az utóbbi családba sorolhatóak az emberen és annak négylábú kedvencein vért szívó kullancsok.
A kullancsok fejlődési ciklusa négy stádiumon keresztül zajlik. A petékből mintegy 0,3 mm nagyságú, 3 pár lábon közlekedő lárvák kelnek ki, amelyekből vérszívást követően, a vedlés után 0,5 mm nagyságú, 4 pár lábbal rendelkező nymphák fejlődnek ki. Ez utóbbiak vérszívás és ismételt vedlés után kifejlett, szintén 4 pár lábon mászkáló kullancsokká alakulnak, melyeken ivari kétalakúság figyelhető meg, azaz a hím és nőstény egyedek testfelépítése eltérő.

A legszembetűnőbb különbség az, hogy a hímek háti pajzsa az egész testhosszt átéri, míg a nőstények háti pajzsa alig valamivel nyúlik a feji rész mögé. Ez a rövid pajzs nem is akadályozza az eredeti testméret többszörösére duzzadását vérszívás közben. A kullancsok testfelépítésén hiába keressük a sok más ízeltlábúra egyébként jellemző hármas: fej-tor-potroh tagolódást, ugyanis testük egységes. Lábaik végén karmok és tapadókorongok is találhatók, és kedvenc állataink szőre között könnyedén közlekednek. A kullancsok szájszerve a természet egyik tökélyre fejlesztett alkotása, az áldozat bőrének meglékelésére, a kullancs rögzítésére és a vér szivattyúzására egyaránt alkalmas.

A kullancsok érzékszervei közül érdemes kiemelni az ún. Haller-féle szervet, amely az első pár láb testtől távolabbi végéhez közel helyeződik és érzékeli a közelben lévő áldozat által kibocsátott hőt, szén-dioxidot, mechanikus rezgéseket és egyéb jeleket is. Ennek a biokémiai radarnak a segítségével akár teljes sötétben is nagy biztonsággal megtalálják az áldozatukat, bár bizonyos kullancsfajoknak szemeik is vannak és látnak, ami szintén segít a préda becserkészésében.

A kullancsok az áldozatukra felkapaszkodva általában hosszabb időt, néha több órát is eltöltenek azzal, hogy a befúródás helyét gondosan kiválasszák. Ebben a ténykedésükben segíti őket egy olyan érzékszerv, amely a bőr felszínéhez közel futó ereket felderíti. A „lékelés” észrevétlen marad, mivel az egyik típusú nyálmirigyéből a kullancs érzéstelenítő hatású nyálat bocsát a bőrre. A kullancs a befúrt szájszervét egy másik típusú nyálmirigyből származó, cementhez hasonlóan szilárduló anyagot tartalmazó nyállal valósággal bebetonozza. A szájszerv horgai stabilan ülnek a cementben, és innen a kullancs saját akaratából ki tud ugyan mászni, ám, ha cibálni kezdjük, beletörik a fej és csak a test távolítható el. A különböző típusú nyálmirigyekből a kullancs az előzőeken felül véralvadást gátló és gyulladást gátló hatású anyagokat is kibocsát. A kullancsok hatékonyan elhárítják a megtámadott szervezet védekező reakcióit, és több napon keresztül, bizonyos kullancsok egy hétnél is hosszabb ideig, egy ponton befúródva maradnak és rendszeresen táplálkoznak.

A világon előforduló mintegy 650 kullancsfajból hazánkban is több, mint 25 jelenlétét sikerült igazolni, ezek közül az Ixodes ricinus és a Dermacentor reticulatus a két leggyakrabban előforduló faj. A kullancsok a vérszívás során számos kórokozót terjesztenek, ezek közül hazánkban a kutyákra az Ixodesek által terjesztett  Lyme borreliosis (régebbi nevén Lyme kór) és a Dermacentorok által terjesztett babesiosis jelent súlyos veszélyt. Macskák esetében szintén előfordul a Lyme borreliosis, a babesiosis hazánkban eddig még nem volt kimutatható. A veszedelmes vérszívók egy része, pl az Ausztráliában elterjedt Ixodes holocyclus kullancsfaj idegmérget termel, ez az áldozaton bénulásokat okozhat. Érzékeny egyedeken, kedvezőtlen körülmények között fatális kimenetelű esetek is előfordulhatnak. Az idegmérget termelő kullancsok jellemzően az USA egyes területein és Ausztráliában fordulnak elő, az Ixodes holocyclus kullancsfaj hazánkban eddig nem volt fellelhető.


Nyomtatóbarát verzió
Küldje el a cikket e-mailben

Kedvenc fotónk
Fotógalériák


Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!
Kedvencek közé
Hírlevél igénylés

Címkefelhő
számítógép - bemutató - széncinke - perzsamacska - csivava - betegség - Lyon - egészség - egészségvédelem - kutyatemető - viselkedés - kálcium - állatvilág - űrutazás - robot - vidrakölyök - Lettország - mókus - várandósság - botanikus kert - állatszállítás - aligátorteknős - Svédország - GPS - Nepál - Jászapáti - vízidisznó - antilop - amstaff - mentőkutya - tévhit - alga - Szöul - háború - ajándék - Mannheim - elszarusodás - tavasz - csimpánz - vemhesség

Tudta-e?
2012.01.01 -től csak igazoltan állatorvos által elvégzett, galandférgesség elleni kezelés után lehet kutyát bevinni az Egyesült Királyságba, Máltára, Írországba és Finnországba.
Lap tetejére
  Jogi nyilatkozat  
2007. World of Paws - All rights reserved