Tappancsvilág | www.tappancsvilag.hu

A lavina mentőkutyák 1. rész

.
Címkék: Svájc , kutya , kutyás mentés , lavina , mentőkutya

Múlt év októberében, Lausanne-ban, az Animalia kiállításon alkalmunk nyílt személyesen felvenni a kapcsolatot a lavina mentőkutyákkal dolgozó svájci egyesülettel. A tőlük kapott írásos anyagok és a képek bőséges választékának bemutatását a havazás magyarországi megindulásához időzítettük. A hó már hazánkba is megérkezett. Képzeljük hozzá a hegycsúcsokat, a szikrázó napsütést és egy lelkes, jóban – rosszban összetartó közösséget, akik azon dolgoznak, hogy a lavinák által betemetett embereket élve kiszabadítsák a hótömeg alól.

Történetük

Az első lavina mentőkutya a legendás, Barry nevű bernáthegyi eb volt. A bernáthegyi kolostor vendégfogadójának kanonokjai nevelték fel, és a hófödte hegycsúcsok között átvezető útvonalakon kutatta fel a lavinák által elsodort vándorokat. Barry 1800 és 1814 között élt, és több mint 40, lavina után a hóból kiásott ember köszönhette neki a megmenekülését. Az utána következő mentőkutyák jelentős része szintén bernáthegyi eb volt.

Később más kutyafajtáknál is tapasztalták a lavina mentőkutyákra jellemző mozdulatsort, az eltűntek utáni kitartó, fáradhatatlan hóban ásást, kaparást.
A lavina mentőkutyák nélkülözhetetlen szerepét felismerő svájci hadsereg volt az első fegyveres testület, amely a huszadik század első harmadában külön alakulatot állított fel a hó által betemetett emberek mentésére.
A hadsereg kutyái első alkalommal a világháború kitörését követően, 1939-1940 telén kutattak fel sikerrel lavina által betemetett embereket. A háború végén, gazdasági megfontolásokból, a lavina mentőkutya-szolgálat a hadseregtől a svájci alpinista klubhoz került át.

Ekkoriban még csak 14 kutyát képeztek ki. Napjainkban közel 300 jól felkészített eb vár arra, hogy bármikor segíthessen a bajba jutottakon. A szolgálatban álló kutyafajták elsősorban németjuhászok, belga juhászok, labradorok, golden retrieverek, illetve egyéb közepes- és nagytestű kutyák.

Képzésük

A lavina mentőkutyák kiképzése szinte mindenütt azonos alapokon nyugszik, a kisebb eltérések egyedül az oktatók közötti különbségeknek köszönhetők.
A mentőcsapatok az alábbi elvek alapján dolgoznak:
A legelső, alapvető szempont a gazda és kutyája közti kölcsönös bizalom és tisztelet, amely a csapatmunka alapja.
Nélkülözhetetlen továbbá a kutya részéről az engedelmesség, legyen szó láb melletti, vagy a gazda előtti sétáról, visszatérésről vagy a feküdj parancsszóról.

A fent említett, alapvető ismeretek megszerzése után kezdődhet a hóból való mentéshez a képzés, melynél a tanulás egymásra épülő szakaszokra oszlik.

1. szakasz:

A gazda megkeresése. A kutyát a kiképző visszafogja, amíg a gazdája elfut és hívja az ebet. A gazda beugrik egy hóban ásott, nyitott lyukba, és ezzel eltűnik a kutya szeme elől. Ezután a kutyát elengedik, aki megtalálja gazdáját az üregben. A sikeres megtalálást a gazda élénken megköszöni és dicséri, esetenként jutalmazza a négylábú megmentőt.

Első szakasz	Második szakasz

2. szakasz:

Azonos az elsővel, annyi különbséggel, hogy egy jó adag hóval befedik a lyuk bejáratát. Az ebet elengedik, aki megáll a hófal előtt. Egyes kutyák ösztönszerűen kaparni kezdenek, másokon tanácstalan zavarodottság jelei láthatók. Körben forognak, balra-jobbra toporognak, mielőtt újra tudatosodik bennük, hogy hol látták eltűnni gazdájukat. Ilyenkor általában még egy kicsit haboznak, majd utána kezdenek ásni. A kiképzők és a gazda semmilyen segítséget nem nyújthatnak az ásáshoz a kutyáknak. Addig kell ásniuk, amíg akkora nyílást nem vájnak, amin keresztül beférnek a lyukba és megtalálják a gazdájukat. Ekkor jöhet a nagy öröm, gratuláció és jutalmazás.

3. szakasz:

A másodikhoz hasonló, de a gazda nem egyedül rejtőzik el a lyukban, hanem egy, az eb számára ismeretlen emberrel. Amikor a kutya bejut az üregbe, találkozik egy olyan személlyel, akit nem ismer, de aki örömmel fogadja. Ebben a szakaszban sem marad el a gazdától a dicséret.

Harmadik szakasz	Negyedik szakasz

4. szakasz:

Az ismeretlen személy egyedül rejtőzik el a lyukban. Amint a kutya bejutott a hó alatt betemetett személyhez, el kell érni, hogy az eb a gazda megérkezéséig az üregben maradjon, akár jutalmazással, akár játékkal. Végül a gazda odamegy és kiszélesíti a lyuk bejáratát, megkönnyítve a kijutást és gratulál kutyájának.
A fenti szakaszok egymásra épülnek, nem lehet áttérni egy következő fázisra addig, amíg az eb az előzőeket biztosan el nem sajátította. A szakaszokat folyamatosan ismételni kell mindaddig, amíg a kutya fokozatosan megérti, mit várnak tőle.
A következő képsorozat a hó alatt rekedt ember szemszögéből mutatja a mentőkutya tevékenykedését.

Elsőként a fáradhatatlanul ásó tappancsok jelennek meg:

Majd felbukkan egy szimatoló orr:

Befúrja magát a derék eb:

És beugrik az üregbe:

Kukucs, megtaláltalak:

A folytatásban megismerhetjük a kiképzés további szintjeit:
A lavina mentőkutyák 2. rész

Illetve képriportot láthatunk a mentőegység éjjeli terepgyakorlatáról:
A lavina mentőkutyák éjszakai gyakorlaton

A Tappancsvilág honlapon korábban közöltünk egy képriportot a vízből mentő kutyák munkájáról, amely elolvasható ide kattintva:
Kutyás vízimentés Svájcban

vissza

Nyomtatóbarát verzió

Küldje el a cikket e-mailben

Kedvenc fotónk

Fotógalériák

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!