
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

A bolhák biológiája

.
Címkék: bolha , macska

A bolhásság az egyik leggyakoribb probléma négylábú barátaink esetében. A kutya saját bolhafajának tekintett kutyabolha (Ctenocephalides canis) meglehetősen hűséges típus, a kutyán kívül csak alkalomszerűen és rövid ideig telepszik más gazdafajra. Alapvetően más a helyzet a macskabolha (Ctenocephalides felis) esetében, ugyanis a nemzetközi tapasztalatok alapján a macskabolha nem csak a cicákon fordul elő túlnyomó többségben, hanem a kutyabolhát fokozatosan kiszorítva, napjainkban már kutyákon is ez a domináns bolhafaj. Ennek részben ellentmondanak a legújabb hazai vizsgálatok (Farkas és Földvári, 2006), melyek szerint az ebeken a kutyabolha nagyobb mennyiségben volt megtalálható, mint a macskabolha.

A macskabolha sikerének egyik oka az, hogy több gazdához is alkalmazkodott, a macskán és a kutyán kívül akár az embert is megcsipkedheti. Kutyákon és macskákon elvétve más bolhafajok, pl. az emberbolha (Pulex irritans) vagy rágcsálók bolhái is előfordulnak.

A bolhák az ízeltlábúak, ezen belül a rovarok közé tartozó, szárnyatlan, oldalról lapított testű élősködők. A kifejlett állapotban mintegy 2-4 mm testhosszt elérő, barna vagy fekete színű parazita harmadik pár lába a hosszú, rendkívüli teljesítményre képes ugróláb. Akár 40-50 centiméteres távolságra is képesek ugrani, és ezzel az adottságukkal leginkább azon alkalmakkor élnek, amikor a bábból a frissen kikelt, kifejlett élősködő a talajról a közelében elhaladó kutyára vagy cicára igyekszik feljutni.

Az egyik négylábú háziállatról nem ugrálnak át a másikra.

A bolhák fejlődésmenetében pete-lárva-báb-kifejlett bolha (imágó) fejlődési stádiumok követik egymást. A bolhák szaporodásának dimenziói megnehezítik az ellenük való védekezést. A kifejlett nőstény bolha az áldozatára feljutva 30 percen belül már vért szív, és ezt követően mintegy 48 órával már párosodik is. A nőstény parazita szervezetében található egy spermatároló rekesz, amely lehetővé teszi számára, hogy egyszeri párosodást követően, egész életén keresztül megtermékenyített petéket rakjon, a hímek további közreműködése nélkül.

Egyetlen nőstény bolha akár napi 50 petét is rakhat, de a 20-30 pete/ nap átlagot két hónapon át megszakítás nélkül képes tartani. Az állatok szőrére lerakott, mintegy 0,5 mm nagyságú, sárgásfehér, ovális peték lehullanak a környezetbe, ahol kedvező körülmények között néhány napon belül 3-4 mm hosszú lárvák alakulnak ki belőlük.

A bolhalárvák a fényt kerülve elrejtőznek a padló repedéseiben, a bútorok kárpitja és a szőnyegek alatt. A lárva a kutya vagy macska környezetében fellelt szerves törmeléket, hámsejteket, bolhaürüléket fogyasztja. Táplálkozás közben egy galandféreg faj petéit is felfalja, így kerül a szervezetébe egy másik parazita fejlődési alakja, amely később a kutyák, macskák beleiben élősködik. A lárvák bebábozódnak, ezzel egy rendkívül ellenálló fejlődési alak jön létre. A bebábozódott lárvákból kelnek ki a kifejlett bolhák. A kikelés igen nagy sebességgel zajlik, ha a báb közelében kutyák vagy macskák jelennek meg. A báb belsejében várakozó élősködő érzékeli a környezetében a szén-dioxid szint és a hőmérséklet emelkedését, valamint a rezgéseket, ezek hatására előbújik és igyekszik gyorsan feljutni kedvenceinkre.

(Akik látták „A nyolcadik utas a halál” című, nagysikerű filmet, emlékezzenek vissza arra a jelenetre, amikor az idegen lények által lerakott tojásokhoz közelítő emberekre a tojásokból kibújó parazita ráveti magát. A forgatókönyv írója a környezetünkben naponta lezajló eseményt vett kiindulási alapként, tanulmányozhatta a parazitológiai tankönyveket, és átemelhetett belőlük néhány izgalmasan kiszínezett fejezetet.)

A bolháknak csak a kifejlett alakja élősködik. Egy szúró-szívó szájszervvel felfegyverzett, kifejlett bolha mohó vérszívó, naponta akár 13 mikroliter vért is kiszivattyúzhat az áldozatból, ami a kicsiny méretéhez viszonyítva tekintélyes adagnak számít.

A bolhák emésztése rendkívül gyors és pazarló, az ürülékük nagy mennyiségben tartalmaz alig vagy egyáltalán nem emésztett vért. A rosszul emésztett vér a darált mákhoz teszi hasonlatossá a fekete bolhaürüléket, amelyet megnedvesített itatós papírra helyezve, a hemoglobin kioldódása miatt látványos, piros elszíneződés jelenik meg a nedves itatóspapíron az ürülék körül. Ez az egyszerű bizonyítási eljárás segít abban az esetben, ha a bolhafésű az állat szőréből bolhát nem, csak bolhaürüléket emelt ki.

Néhány kifejlett bolha rövid időn belül fejlődési alakok tömegével képes a lakásunkat elárasztani, ha egyszer bejutottak a kedvenc állatainkon utazva.

Amennyiben a kedvenc háziállat szőrén öt kifejlett bolhát találunk, ez egyben azt jelenti, hogy a környezetében mintegy 95 bolha fejlődési alak búvik meg és várja az alkalmat, hogy kifejlett bolhává alakulva vért szívhasson.

A rendkívüli szaporodási potenciál egyik példája: amennyiben három bolhás cica öt héten keresztül egy lakásban tartózkodik, és nem részesül a külső élősködők elleni kezelésben, akkor egy 8 négyzetméter nagyságú területet 2364 bolhapete és 426 lárva borít el (Beck és Pfister, 2004).

A kifejlett bolhákat és a környezetben megbúvó fejlődési alakokat csak rendszeresen ismételt külső élősködők elleni kezelésekkel és következetesen végrehajtott mentesítési programmal lehet megsemmisíteni.

A bolhák kártételét és az ellenük való védekezés lehetőségeit a rövidesen megjelenő második részben mutatjuk be.

A bolhákról készült képek közzétételét engedélyezte: prof. Frederic Beugnet