|
||||||||
Címkék: egyszarvú, legenda, tévhit Megjelent a Magyar Állatorvosok Lapjának 1998. évi 8. számában Részlet Az unicornis (egyszarvú) mesebeli lény: létét csak perzsa, indiai, kínai mesékből és az ezeket kritika nélkül átvevő ógörög természethistóriákból ismerjük. Igaz, a Biblia (Ószövetség) is hivatkozik példázataiban az egyszarvúra, s ennek alapján a középkor híres állattana, a Physiologus is megemlékezik róla, sőt vallásos mezbe öltözteti, s ezzel újabb tápot ad bűvös tulajdonságairól szóló mesés történetek terjedésének. Ezek közül a legnevezetesebb a csodalény homloka közepéből kiálló, egyetlen hosszú szarv antitoxikus ereje. A legenda szerint a tó vizébe, melyből az unicornis inni szokott, az elpusztítására törő gonosz kígyó mérget bocsát, ám az okos egyszarvú, mielőtt inna, tetszése szerint mozgatható, varázserejű szarvát a vízbe dugja, s ezáltal a legromlottabb, mérgező vagy méregtartalmú vizet is méregteleníti és kristálytisztává varázsolja. Érthető ezek után, hogy - magas jutalmat, ill. jövedelmet remélve - miért indult oly sok kincskereső szerencsevadász a rejtélyes állat felkutatására, de hiába, mert az unicornis láthatatlan maradt. A fiaskóból mégis egy újabb legenda született: a rendkívül vad természetű, titokzatos állat, amelynek egyetlen vadász sem képes a közelébe férkőzni, csodával határos módon megszelídül, ha szűzleányt lát. Tüstént hozzászalad, fejét ölébe hajtja és kezessé válik, így elfogható. Erre a különös „szelídülési reakcióra” még Leonardo da Vinci is dolgozott ki elméletet, s ezt ábrázolja a címlapon látható képünk is, mely a „Szüzesség allegóriája” címen vonzza világhírű műalkotásként az Esztergomi Keresztény Múzeumba távoli országokból is a látogatókat. Unicornis tehát a valóságban nem létezik, unicornisszarv azonban igen. Csalafinta szélhámosok ugyanis az északi tengerekben élő fogascet, a narvál agyarát - jó pénzért - unicornisszarvként árusították. A mesés összegekbe kerülő csodaszer hatástalansága a pusztító pestisjárvány idején bebizonyosodott, és a tengerhajózás hatalmas méretű fejlődésével a korábban sok ezer aranyat érő, különlegesen ritka arkánum (csodaszer) még a patikából is kiszorult, ezért ma már csak orvostörténeti múzeumokban látható. ********** Támogatja-e a Biblia az egyszarvú létezését? A Biblia kilenc alkalommal utal egy bizonyos állatra a héber re’em’ kifejezéssel. (4Mózes 23:22, 24:8; 5Mózes 33:17; Jób 39:9, 10 [39:12, 13, Károli]; Zsoltárok 22:21 [22:22 Károli]; 29:6, 92:10 [92:11, Károli]; Ésaiás 34:7) A fordítók sokáig bizonytalanok voltak a szó jelentésével kapcsolatban. A görög Septuaginta fordítás „egyszarvú” vagy „unikornis” értelmezéssel adja vissza a re’em’ kifejezést. A latin Vulgata gyakran „orrszarvú”-ként fordítja. Más fordításokban a vad ökör, vadállat vagy bivaly kifejezéseket találjuk. Az újabb kutatások valószínűsítik, hogy a re’em’ kifejezés a szarvat viselő, páros ujjú patások közé tartozó egyik szarvasmarhaféle, a vadon élő őstulok vagy vad ökör (Bos primigenius Boj.), esetleg a bölény (Bison bonasus L.) lehetett. Az állatnak nyilvánvalóan két szarva volt, erre Mózes is utalt, amikor azt a két hatalmas törzset szemléltette, amely József két fiától származik majd (5Mózes 33:17). Ennek megfelelően a Biblia nem támogatja a legendákból ismert egyszarvú elméletét. Forrás: A Bibliára vonatkozó ismeretek forrása az Őrtorony 1992. június 1. kiadása |
Címkefelhő
szúnyog - molylepke - Athén - állatorvosi rendelő - puma - öröklés - nevelés - Robert Hooke - környezetvédelem - stressz - űrutazás - vidrakölyök - hópárduc - könyvajánló - Serengeti Park Hodenhagen - fertőző betegség - Jászberényi Állat- és Növénykert - szívférgesség - Tekergő - Veresegyházi Medve- és Farkasotthon - Layla - indiai orrszarvú - Miskolci Vadaspark - bálna - zoonózis - parvovírus - kék bálna - vicces fotó - calici vírus - tigris - gyűrűsfarkú maki - komondor - sejt - Banyuls - egerészölyv - Toulouse - mikroszkóp - törpenyúl - Dubrovnik - Animalia
|
|||||||
|
||||||||
2007. World of Paws - All rights reserved
|