Újabb zoológiai szenzáció helyszíne volt a Nyíregyházi Állatpark
Pénteken hajnalban törpevíziló bébi jött a világra a szabolcsi megyeszékhelyen. A Nyíregyházi Állatpark többek között arról híres, hogy igen ritka, csak néhány állatkertben látható különleges fajokat mutat be. Mára azonban a kitartó szakmai munka meghozta gyümölcsét, és sorra születnek az egyébként nagyon nehezen szaporodó, ritka állatok utódai Nyíregyházán. Néhány évvel ezelőtt elefánt bébi, pár hete kis fóka most pedig törpevíziló szaporulat örvendeztette meg a nyíregyházi szakembereket. A törpevíziló a kipusztulás szélén lévő igen ritka vastagbőrű, hatalmas testű nílusi rokonával ellentétben már csak nagyon kis területen, elszórtan él Nyugat-Afrika őserdeiben. Kedveli ugyan a vizet, de sokat tartózkodik a dzsungelben is.
A mama, Broutille 2006-ban érkezett Franciaországból és a papa, Hamlet szinte gyerekként érkezett és két évesen esett szerelembe az idősebb nősténnyel. Éppen ezért a nyíregyházi park munkatársai sokáig nem is bíztak abban, hogy az első nyíregyházi törpevíziló szex eredményes lesz. Néhány hete azonban nyilvánvalóvá vált a mama vemhessége, így a nap 24 órájában vele voltak felváltva a gondozók, mert nem lehetett pontosan tudni mikor következik be az örömteli esemény. 2011. augusztus 5. hajnala bevésődik a magyar állatkerti történelem nagy könyvébe, hiszen eddig mindössze egyszer született törpevíziló Magyarországon. A nyíregyházi picit már láthatják is a vendégek, hiszen a mama nem rejtette el.
Néhány gondolat a fajról:
Törpevíziló (Hexaprotodon liberiensis)
EP, CITES II. Veszélyeztetett kategória
Apa: Hamlet, 4 éves, 2009-ben érkezett Dániából
Anya: Broutille, 12 éves, 2006-ban érkezett Franciaországból
Vemhességi idő: 188 nap
Általában 1 utód születik, az ikerellés ritka.
A kicsi 5-6 kg súlyú.
Szárazföldön hozza világra az utódját, ellés előtt nem készít számára vackot.
Nyugat-Afrikában, 4 országban él, kb. 2-3000 példány él szabadon, leginkább az erdőpusztítások, az élőhelyek csökkenése, és a vadászat veszélyezteti az állományát.
Állatkertekben kevesebb mint 300 példány él, ezek legnagyobb részben már fogságban született szülőktől származnak. Európában kb. 100 egyedet tartanak nyilván. Évente 1-2 utód születik.
A természetben a hímek és a nőstények csak ritkán találkoznak, érdekes viszont, hogy állatkerti körülmények között a folyamatosan együtt tartott párok szaporodnak leginkább. Az ellés előtt a hímet és a nőstényt elválasztva kell tartani, mert az utódok fiatalkori elhullása igen gyakran az apa vagy az anya agressziója miatt következik be.
A születés után néhány napig a kis vízilovakat elfektetik, elrejtik az anyák, akkor is ott maradnak, ha az anyjuk otthagyja őket. Naponta 4 alkalommal szopnak.
4-6 hetes korukban tanulnak meg úszni.
Az első hónapokban a borjak akár napi negyed kilogrammot is gyarapodhatnak.
2-4 hónapos korukban kezdenek el szilárd táplálékot fogyasztani.
6 hónapos koráig mindenképpen együtt kell tartani az anyával, 1 évesen maguktól választódnak le, ilyenkor a borjak agresszívan lépnek fel az anyával szemben.
A hímek 3 évesen, a nőstények 3-5 évesen vállnak ivaréretté, és 31 éves korukig fogamzó képesek.
2012.01.01 -től csak igazoltan állatorvos által elvégzett, galandférgesség elleni kezelés után lehet kutyát bevinni az Egyesült Királyságba, Máltára, Írországba és Finnországba.