
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Suzy és az örökbefogadók

.
Címkék: angol cocker spániel , kutya , örökbefogadás

Volt egyszer egy tüneményes spániel, aki Turáról származott és rajongott a görögdinnyéért. Ezért kineveztük egy új kutyafajta első képviselőjének, ő lett Cindy, a turai dinnyevadász. Az aranyszínű cocker spániel igazi hölgy volt, szívesen vette a dicséreteket, amikor hazafelé tartott a kutyafodrásztól, de a hőscincér is előbújt belőle, amikor vihar közeledtével megugatta a mennydörgést.
Cindy óta minden spániel erős hátszéllel indul nálunk.
Ezért is volt különösen nagy szomorúság november 9-én, az Illatos úti telep 065. számú kennelében, a rács mögött kuksoló, aranyszínű, 10 éves, cocker spániel szuka fényképét látni. Leadták...

Forogni kezdtek a kerekek a szerkesztőség fejében, mit tehetnénk sorsának jobbra fordulásáért. Magunkhoz venni sajnos nem tudtuk, de a leendő örökbefogadóknak felajánlottunk 15 kg svájci, szuper prémium tápot a spánielek mentésével foglalkozó Futrinka Utca Kutyavédő Egyesület weboldalán keresztül, Szilvásy Judit segítségével.

Meglepően gyorsan érkezett a jó hír Judittól: a felajánlás megjelentetése előtt már örökbe is fogadták az ebet. Az új gazdikat szerettük volna meglepni a táppal, Juditon keresztül érdeklődtünk náluk, hogy nem zavarnánk-e személyesen, vasárnap pedig már meg is látogathattuk őket.
Alexandra és Gábor, az örökbefogadók a főváros peremén élnek egy olyan házban, ahol kutyáknak is jut hely. A jövevény családtaggá válásának egyik első lépéseként nevet kapott: ő lett Suzy.

A kedves, fiatal pár mosolyogva mutatta nekünk a konyha és az egyik szoba közötti lépcsőt, ahová Suzy befészkelte magát. A hirtelen felbukkant idegenekkel a spani még kissé bizalmatlan volt, és visszahúzódott a vackába. Alexandra mesélte, hogy a papucs csoszogására mindig felfigyelt az eb – talán egy kórházba jutott, idős embertől kerülhetett az Illatos úti telepre.

Suzy az új otthonában megmorogta a felmosófát és a működő porszívóval is hosszas vitája támadt. A fürdetést viszont nyekkenés nélkül viselte. Gábor megmutatta a spani új oltási könyvét: az örökbe fogadott ebet mikrochippel, 1 hónapig érvényes bolha + kullancs elleni kezeléssel, egy évig érvényes, kombinált védőoltással ellátva, és féreghajtást követően adta át az ebrendészeti telep.

A fészkébe húzódott Suzy nyomban felélénkült, amint pórázra véve szaladgálhatott a ház körül. A viselkedése is megváltozott, az udvaron már ő jött oda ismerkedni hozzánk, jobban meg tudtuk figyelni. Egy érdekesség valamennyiünknek feltűnt, a weboldalon 10 évesként bemutatott kutya lényegesen fiatalabbnak látszott. Élénk mozgás, és sehol egy ősz szőrszál – igaz, a fogait holmi jöttment idegeneknek nem engedte megnézni.
Sétáltatás közben Suzy már a környék egy részét is felderítette, Alexandra mosolyogva mesélte, hogy reklamált a „kislány” ha rövidnek találta a sétára szánt időt.
A mentett spánielek sorsát nyomon követő Judit elégedetten nyugtázta: Suzy jó helyre került, új gazdái várhatóan mintaszerűen gondját fogják viselni.

Örömmel láttuk, hogy egy ebrendészeti telepen leadott kutya ismét családtagként élhet. Érdektelennek, közömbösnek tartjuk világunkat, rácsodálkozva arra, aki a napi munka és a család adta teendők mellett további feladatokat vállal mások támogatására. Talán nem vagyunk már (még?) hozzá szokva, hogy a bajba jutott állatok gyors segítséget kaphatnak. Egyszer talán ez is megváltozik majd, és természetesnek vesszük, hogy erejéhez mérten mindenki igyekszik segíteni az állatvédelem területén.
Borult égboltot, szemerkélő esőt hozott ez a novemberi vasárnap, de hozott mellé egy nagy adag jó kedvet és bizakodást is.

Fotók: OTAM Kft., minden jog fenntartva