
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Vari: vöröskabátos lemurok Madagaszkárról

2007.05.20.
Címkék: Madagaszkár , Veszprémi Állatkert , lemur , vari

A vari a legnagyobb termetű a lemurok között. Valamennyi egyéb lemurfajhoz hasonlóan, szabadon csak az Afrikához közeli szigeten, Madagaszkáron él a trópusi esőerdőben. A vari két színváltozatban ismert, a vörös-fekete és a fehér-fekete színű. Amennyiben azt az irányzatot követjük, amely két különálló fajról beszél, akkor az előbbi neve Varecia rubra, az utóbbi pedig a Varecia variegata, amelyet további 3 alfajra oszt a rendszertan. Egy másik megközelítés alapján ugyanazon faj két alfajaként különböztetik meg a vöröskabátosokat (Varecia variegata rubra néven), illetve a fekete-fehér mellényeseket.

A vörös-fekete lemur törzse vörös, arca, kezei és farka fekete, a tarkó vonalától a lapockák hegyéig húzódó, fehér folttal. A fekete-fehér lemur arca és farka fekete, a törzse fehér és fekete mintázatú.
Elterjedési területükben is különböznek, a fekete-fehérek Madagaszkár nyugati partja mentén élnek a sűrű esőerdőkben, a vöröskabátosok viszont a Masoala félsziget erdeinek lakói, Madagaszkár észak-keleti részén.

Testhosszuk kifejlett állapotban 50-60 cm, farkuk szintén nagyjából ugyanilyen hosszú lehet. A felnőtt varik testtömege 4-5 kilogramm. A lombkorona lakói, ahol a nappalt főként pihenéssel és napozással töltik. Nyúlánk végtagjaik és kapaszkodásra alkalmas karmaik segítségével rendkívül ügyesen mozognak a fák ágain, hatalmasakat ugorva fáról fára. Hosszú farkuk a légtornász mutatványoknál segít az egyensúlyozásban. A földön általában négy lábon közlekednek, de az egyik fától a másikig néha két hátulsó lábukon, felegyenesedve, jellegzetes, oldalazó ugrásokkal jutnak el. Étrendjük szigorúan vegetáriánus, túlnyomó részben gyümölcsökkel táplálkoznak, lelkesednek például a fügéért. Bizonyos növények leveleit és virágait is elfogyasztják, alkalmanként nektárral, magvakkal bővítik az étlapot.

A variknál nőuralom dívik, a csapatot a legmagasabb rangú nőstény irányítja. Társadalmuk alapegysége a 2-5 fős család, egy csapatban előfordulhat 10-12 egyed is, a két szülő és utódaik. A társadalmi élet egyik legtöbb indulatot kiváltó része a területük védelme, melynek érdekében elsősorban jelző- és riasztóhangokból álló koncerteket adnak, a testméretükhöz képest meghökkentő hangerővel. A tettlegesség ritka, viszont a madagaszkári éjszaka a csapatok jellegzetes kiáltásaitól hangos.

A nőstények a fák lombkoronájában, az ágvillák közé fészket raknak levelekből, és amíg táplálékot keresnek, oda rejtik kicsinyeiket. Egy alkalommal 2-3 utód születik a 90-100 napig tartó vemhesség után. A kölykök 3 hét múlva másznak ki először fészekből, két hónapos korukra pedig már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozognak. A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. Természetes körülmények között mintegy 15, állatkertekben akár 20 évig is élhetnek.

Bár a lemurokat a szigetlakók húsuk miatt vadászták és vadásszák is, a vari a természetes környezet lerombolása miatt került a veszélyeztetett fajok közé. Madagaszkárt sem kímélte az ismert forgatókönyv: erdőirtás, felégetés, az élőhely zsugorodása. Becslések szerint természetes körülmények között néhány ezernél több példány már nem maradhatott.

A Veszprémi Állatkert varijai, Pákó és Frutti a Vari EEP (nemzetközi fajmegmentési program) keretében érkeztek egy lengyel és egy francia állatkertből. A szaporítási program sikerét jelzi, hogy érkezésük után másfél évvel már két varikölyök - Szamóca és Füge - ugrándozott az ágak között. Ők később egy francia állatkertbe, Lyonba kerültek. Azonban 2006-ban sem maradt el a vari gyermekáldás, Ribizli és Áfonya most is látható az állatkertben.

A Veszprémi Állatkert egyik új látványossága a vari etetés.
Az állatpark ezek mellett számos egyéb látnivalóval várja a látogatókat.