|
||||||||
Címkék: bartonellosis, bolha, macska, macskakarmolási betegség, macskakarmolásos betegség, zoonózis Hazánkban évről-évre emelkedik azon emberek száma, akiknél a macskakarmolásos betegség tüneteit állapítják meg. A világhálón keresgélő cicatulajdonosokat pedig egyre jobban aggasztja az ott megjelenő nagy számú közlés egy bizonyos „cat scratch disease” vonatkozásában. A kórokozó A betegséget elsőként Debré és munkatársai írták le 1950-ben, Franciaországban, és az utóbbi tíz évben a járványtan több részletét sikerült felderíteni, mint az azt megelőző négy évtized során. A betegség kórokozója a Bartonella hensalea nevű baktérium, a bartonellosis vagy népszerű nevén a macskakarmolásos betegség, pedig zoonózis, azaz állatról emberre terjedő fertőző betegség. A Bartonellák a gazdaszervezetben főként a vérben fordulnak elő, a vörösvértestekben érzik magukat igazán elemében. (Közeli rokonságban állnak például a Brucellákkal, ezen utóbbi baktériumok hazánkban is az egyik leggyakoribb zoonózist okozó kórokozók voltak a gazdasági haszonállatok mentesítése előtt.) Házimacskákból és vadon élő macskaféle ragadozókból több olyan Bartonella fajt mutattak ki, amelyek kórokozó szerepe még nem tisztázott. A Bartonella clarridgeiae nagy valószínűséggel kórokozó sajátosságokkal bír. Járványtan embereknél A B. hensalea okozta macskakarmolásos betegség világszerte elterjedt. Az Egyesült Államokban becslések szerint 22.000-24.000 eset fordulhatott elő 1992-ben, orvosi ellátásban a fertőzöttek közül 2000 fő részesült. Connecticut államban, ahol a betegség bejelentési kötelezettség alá esik, az előfordulási gyakoriság 3,7/100.000 fő volt 1992-1993-ban. Hollandiában évente 2000 eset fordulhat elő a becslések alapján. A betegség klinikai tünetei főként gyerekeknél és fiatal felnőtteknél jelentkeztek valamennyi országban. A kórokozó terjedése emberről emberre jelenleg nem ismeretes. A legtöbbször egészségesnek tűnő cicák karmolás, harapás útján fertőzik meg az embereket. A fertőzés átvitelének legvalószínűbb útja a bolhaürülékkel szennyezett karmú macska karmolása, bár a vért szívó bolha is fertőzheti közvetlenül az embert. Azt is meg kell azonban állapítani, hogy a macskakarmolásos betegségben szenvedő emberek egy részénél kizárható volt a macskával való közvetlen érintkezés, ezért a kutatók más fertőzési lehetőségeket is feltételeznek. Járványtan macskáknál A házimacska számít a B. hensalea fő rezervoárjának. Laboratóriumi vérvizsgálatok eredményei szerint egyes állományok akár 80%-ban is hordozhatják a baktériumot. A felmérések szerint a legtöbb országban 15% és 55% közötti fertőzöttségi arányt találtak. Bolhamentes környezetben a macskák egymás között nem terjesztik a baktériumot. A fertőzött anyamacska a kölykeinek az eddigi vizsgálatok szerint nem közvetíti a kórokozót. A Bartonellákat a bolhák terjesztik a házimacskák között. A fertőzés forrása A fertőzés forrásai a bolhák, elsősorban a macskabolha. A macskabolháról ismeretes, hogy egy terjeszkedő faj, nem csak macskán szív vért, hanem a kutyán is többségében már ez élősködik, miután a kutyabolha jelentős részét kiszorította, és időnként az embert is megcsípi. A bolhák vérszívás során oltják be a macskák szervezetébe a kórokozókat. A betegség tünetei embereken Ép immunrendszerű emberekben a betegség kellemetlen tüneteket okoz: láz, nyirokcsomók megnagyobbodása, bőrtünetek a behatolás területén, esetleg idegrendszeri elváltozások. Kifejezetten a Bartonellák ellen előállított gyógyszer még nem ismeretes, de teljes immunválaszra képes emberek a jelenlegi medicinákkal sikeresen kezelhetők. Alapvetően más a helyzet hiányos immunállapotú embereknél, akik számára a bartonellosis közvetlen életveszélyt jelent. Ezekben a betegekben daganatos elváltozásokhoz hasonló képletek jelennek meg testszerte a bőrön, és az erek falait támadó kórokozó rövidesen végzetessé is válhat. Biztos gyógyulást ígérő kezelés a hiányos immunállapotú betegek számára napjainkban még nem ismeretes. A betegség tünetei macskákon cicák sok esetben tünetmentes hordozói a kórokozóknak, ha meg is betegszenek, azon esetekben az általános tünetek (láz, étvágytalanság, esetleg megnagyobbodott nyirokcsomók) nem keltik a bartonellosis gyanúját. A betegség és a fertőzöttség megállapítása csak laboratóriumi tesztvizsgálatokkal lehetséges. A megbetegedett macskák gyógykezelése gyerekcipőben jár, meggyőző eredményű terápia nem ismert. A védekezés lehetőségei Egy ilyen nehezen felderíthető és még nehezebben gyógykezelhető betegség esetén a legjobb megoldás a megelőzés. Hangsúlyozni kell, hogy a kórokozó terjesztéséért a macskabolha a felelős és az ember, aki eltűri a bolhákat kedvencén. Védelmünk megtervezésénél figyelembe kell venni, hogy a legnagyobb veszélyt az ismeretlen hátterű, fiatal, bolhás, karmolós cica jelenti. Az idősebb, rendszeresen bolhátlanított, jól szocializált macska kisebb kockázatot jelent. Fokozottan igaz mindez hiányos immunállapotú emberek esetén. Teljesen egészségesnek tűnő cicákat is érdemes szűrővizsgálatra elvinni, amelyet jól felkészült állatorvosi laboratóriumok már hazánkban is végeznek a macskakarmolásos betegség felderítésére. A betegség terjedésének megelőzésében legfontosabb a rendszeres bolha ellenes kezelés. Tovább a bolhairtó szerekhez >> |
Címkefelhő
stressz - kutyakiképzés - állati munkatárs - környezetvédelem - nyest - kutatás - puma - USA - tapír - molylepke - szúnyog - Athén - állatorvosi rendelő - öröklés - nevelés - Robert Hooke - űrutazás - vidrakölyök - hópárduc - könyvajánló - Serengeti Park Hodenhagen - fertőző betegség - szívférgesség - Jászberényi Állat- és Növénykert - Tekergő - Veresegyházi Medve- és Farkasotthon - Layla - indiai orrszarvú - Miskolci Vadaspark - bálna - zoonózis - parvovírus - kék bálna - vicces fotó - calici vírus - tigris - gyűrűsfarkú maki - komondor - sejt - Banyuls
|
|||||||
|
||||||||
2007. World of Paws - All rights reserved
|